Sütik kezelése

Nagy zsuga, nagy zsozsó, nagy visszhang

Szerző: ,

Kétséget kizáróan kijelenthető, hogy a világon, a legnagyobb szórakoztató iparágat jelentő részterület nem más, mint a futball. Az élet-halál kérdést jelentő sportágban dollármilliárdok mozognak óramű pontosságú rendszerességgel. Jogdíjak, televíziós közvetítések, átigazolások, mezeladások és még bőven sorolhatnánk azokat a faktorokat, amelyek ennyire jövedelmező üzletággá és szuper-vállalkozássá emelték a labdarúgást. Joggal merül fel a kérdés, hogy mitől ennyire sikeres foci.

A sport úgy általában, a futball pedig pláne megosztó tevékenység. Vannak, akik imádják, vannak, akik még egy közvetítés alatt is a reklámnak szurkolnak. Szemernyi kétség sincs azt illetően, hogy a világ nagyobbik fele oda van a futballért, ebből a hatalmas fokú rajongásból, valamint a minőségi, nagy színvonalú és tudatosan “túlhypeolt” mérkőzésekből kiválóan lehet reklámértéket és pénzt csinálni.

„Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”

Nehéz eldönteni, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb, de kétségtelenül igaz tételnek bizonyul Puskás Öcsi bácsi örökzöldje, amely igaz a futballmarketingre is. Az érdeklődés és a potenciális futballszerelmesek száma egyre nő, a vállalkozások pedig pontosan emiatt küzdenek a végsőkig, hogy a Liverpool, az Ajax, vagy a Manchester United mezének elején tetszeleghessenek, vagy hogy a jövő évi világbajnokság reklámtábláira úszhassanak.

A futballnagyhatalmak – Anglia, Németország, Olaszország, Spanyolország – még mindig dominálják a játékot, ám érdekes elgondolkodni azon, hogy a jelentős labdarúgó múlttal nem rendelkező nemzetek futballpénztárcájába honnan áramlik a pénz; valamint azon, hogy ebben milyen szerepe van a marketingnek.

A fent említett országokon túlmutatóan, a 2017-es adatok arról árulkodnak, hogy a kínai szuperliga átlagos bevétele 60m euró, az átlag nézőszám pedig 24.000 – amely tekintve, hogy Kína jelenleg 57. a FIFA ranglistán, a 12. Anglia és 1. Németország mögött, egészen meglepő.

Pénz? Természetesen!

De ahol pénz van – csak hogy ismételjük magunkat – ott marketing tevékenység is. A futball és marketing kapcsolatát megvizsgálva a fő kérdés az, hogy a futballnak van-e szüksége marketingre, vagy a marketingnek a futballra.

GOETZE

A világ 40%-a követte élőben, a 2014-es VB döntőt.

A futball árucikké tételében, a premodern világban sokan úgy tartják, hogy az 1990-ben induló Sky Sports csatorna a fő letéteményese. A lassan harminc éve tartó, vegytiszta, modern marketing haszon a futballal kapcsolatban lehetővé tette azt, hogy Neymar 222 millió euróért válthasson klubot.

Ugyan a brazil vételára aligha, de más játékosé térült már meg hetek alatt a mezeladásoknak köszönhetően. Angliában 5,14; Spanyolországban 3,1; Spanyolországban 2,32; Franciaországban 1,22; Olaszországban pedig 1,18 millió mezt adnak el a klubok az adott szezon kezdete előtt, a hivatalos boltjukból.

A futballista tulajdonképpen a termék, a klub a marketing ügynökség, a szurkoló pedig a vevő.

A futballmarketing fénykorát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei Premier League szezon reklámokból származó bevétele meghaladta az 1 milliárd fontot – ez rekord az angol labdarúgás történelmében.

Túl a mezeladásokon, a játékosok által promózott cipőkön, sportszergyártóval kötött szerződéseken én TV-s jogokon, ott van a faktor, amelyet eddig csak érintőlegesen említettünk. A jegyárak. A futball marketing értékét az emeli, hogy a játék, mint termék nem árul zsákbamacskát. A néző jegyet vált, kimegy és azt kapja, amit a képernyő előtt lát. Ami pedig a pályán, valamint az oldalvonalon túl történik, azért a kint lévők semmi pénzért nem mondanának le. Sem az 1000 Ft-os sálról, sem a 840 Ft-os sörös korsóról, sem az 500 Ft-os kulcstartóról, sem a 350 Ft-os egérpadról, sem a 190 Ft-os sörnyitóról, sem a születendő gyermek rugdalózójáról.

A futball kicsit olyan, mint egy embert marketing eszközzé tévő gépezet, ahol a játékos önmaga hívószava, a klubnak nem is igazán kell törnie magát, hogy pénzt csináljon.

Amit a marketing kap a futballtól:

  • hűség

Nem te választasz csapatot. A csapatod választ téged. Az évek óta tartó klubszerelem pedig élethosszig tart, így a szurkolók mentalitásának köszönhetően, a futballhoz köthető márkák közt is kialakul az érzelmi kötődés.

  • hosszú távú tervezési lehetőség

A futball elit csapatai, aligha roppannak össze pénzügyileg egyhamar, így az általuk reklámozott márkának sincs mitől tartania.

  • érzelem

Autót például nem egyszerű eladni. A televízióban megszokott egyhangú, komoly reklámok egy négy keréken működő gépről kétség kívül mutatósak, de egyhangúak. Ha a futball fizikai aktivitása és a játék öröme és lendületességével sikerül összekapcsolni a márkát, a termék arculatában máris ott a lendület. Jó példa erre a Vauxhall és a The FA, valamint a Volkswagen és a DFB együttműködése.

Ami pedig azt illeti, hogy mit kap a futball a marketingtől, az már kicsit tárgyilagosabb és haszonorientáltabb válaszokat rejt magában: kereskedelmi stabilitást és pénzt.

A futball első emberei közt Sepp Blattert és Michel Platinit is elvakította a kapzsiság. A zseniális Simon Brodkin egy sajtótájékoztatóra besurranva fel is hívta a figyelmet a futballt övező pénzügyi botrányokra.

Egy biztos: a futball szakadatlanul rázza a pénzfát és innen, csak feljebb van.

TETSZETT A BEJEGYZÉS? SZÍVESEN OLVASNÁL
HASONLÓKAT? CSATLAKOZZ HOZZÁNK FACEBOOKON!

Képek: Sky Sports, Daily Mail, MCFCWATCH,  Liverpool Echo
Does Marketing Need Football or Vice Versa?


Ajánlott bejegyzések

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.