A hashtag sztori - 1. rész
Online életterünkben lépten-nyomon belefutunk a hashtaggel ellátott szavakba, sőt, használjuk is azokat. Azt azonban, hogy hogyan kell létrehozni egy poszt hatékonysága érdekében a leginkább megfelelő hashtaget, sokan nem tudják. Erről írunk a mai blogposztban, megvizsgálva a nagyobb social media oldalak sajátosságait. Hashtag használat, alapfokon.
A hashtag célja felhasználói szempontból, egyszerűen megfogalmazva nem más, mint a tartalmak kategorizálása, csúnya szóval élve, a posztok felcímkézése. A mechanizmus egyszerűnek tűnik, de igen könnyű a folyamatot el is rontani, amely nem segít a márkaismertségnek, sem az engagaement rate-nek. Az elérési eredményesség a Twitter esetében különösen érdekes, ugyanis itt érvényesül „a kevesebb néha több” elve. Egy tweetet illetően legfeljebb két hashtag használata ajánlatos, ugyanis furcsa módon, az ennél több kettőskereszttel ellátott szó, már lenyomja az eléréseket.
A helyzet a Facebook esetében sincs másképp.
Az Instagram bejegyzéseket illetően egy kicsit más a helyzet, egészen pontosan a fordítottja. Több hashtag, több elérést jelent, ám a tíznél több #, már félő, hogy ront az elérésen.
Mielőtt nagyüzemi módon kezdi használni valaki a hashtageket, célszerű tisztában lennie azzal, hogy hogyan is működnek azok.
A definíciót tekintve a hashtag nem más, mint „egy szó, vagy kifejezés az első betű előtt egy kettőskereszttel, amely az adott kifejezés tartalmát identifikálja, ezzel elősegítve a keresést.”
Amikor egy felhasználó hashtaget ad hozzá a posztjához, a közösségi média azonnal indexelni tudja a bejegyzést, így elérhetővé téve azt a többi felhasználó számára. Amennyiben keresés történik az adott hashtagre, a portál keresője minden olyan találatot megjelenít, amely az adott tartalomhoz kapcsolódik.
Egy fontos online marketinghez köthető jelenség is kialakulhat akkor, ha a felhasználó ügyesen sáfárkodik a hashtagekkel. Amennyiben egy adott # elér egy adott mennyiségű keresést, a téma felkapott lesz, vagyis a kulcsszó eléri a trending állapotot. Jóllehet, a trending bejegyzések nem csak a hashtagaktől alakulnak ki, hanem a felhasználó lokációja, közösségi kapcsolatai és érdeklődései is rádobnak a posztok felkapottságára. Ez pedig igaz minden közösségi média oldalra, függetlenül attól, hogy más algoritmussal és megjelenítési rendszerrel dolgoznak.
A hashtagek eredetét illetően egészen tisztán visszakövethető ez eredet. Bizonyos Chris Messina, egy volt Google fejlesztő, valamint a Google+ designere biggyesztett először egy kettőskeresztet egy szó elé. Az eset a Twitteren történt, 2007-ben. Kellett pár év, hogy a mechanizmus kiforrhassa magát a közösségi médiában.
A hashtag szó egyébként 2010-ben, vagyis három évvel az első használata után került be az oxfordi szótárba, a Scrabble szótárba pedig csak 2014-ben. Ezen két szótár a legnagyobb visszacsatolás egy létező szóra. A Radium One egyik kutatásának megfelelően, a közösségi médiumok nem kevesebb, mint 75%-a használja a hashtageket. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem a megfelelő módon. Legalábbis nem mindenki.
Az alábbi pár sorban azokat az infókat gyűjtjük össze, amelyek segítségül szolgálhatnak az elérés növelésében, ha a hashtagekkel való játékról van szó.
- Ne legyen végeláthatatlan a hashtag. Sokan, jópofaságból egy egész regényt írnak a hashtag után, amely nem csak olvashatatlan, de elérés szempontjából sem szerencsés. Röviden, tömören!
- #Ne #legyen #széttagelve #a #poszt! Olvashatatlan és nem esztétikus. Egy, maximum két szót válasszunk ki a bejegyzésben, amely elé kettőskeresztet biggyesztünk, az Instagramon pedig szorítkozzunk tíz alá!
- A Twitteren, használjuk szinte kötelező jelleggel a hashtaget! Kétszer akkora elérés, és 55%-kal több retweet vár ránk, ha így teszünk.
- Ne legyen átverő a hashtag! A kifejezés és a tartalom maradjon összhangban, különben jönnek majd a kikövetések!
A blogposzt második részével, a következő napokban jelentkezünk, addig tájékozódjon az érdekes témákról a Facebook csoportunkban!
