Képzelj magad elé egy átlagos kreatív meetinget. A csapat bevonul a tárgyalóba, szerencsés esetben némi kávé meg süti társaságában, és leül egy üres whiteboard elé valamilyen kreatív problémával. A feladat adott, már csak a zseniális ötletekre van szükség. De mi történik ezután? Általában semmi jó.
1.LERAGADUNK A NYILVÁNVALÓNÁL
Az ilyen megbeszéléseken az a tendencia, hogy a legelső ötlet irreálisan nagy figyelmet kap, és még akkor is hajlamosak vagyunk vele egy csomó időt eltölteni, ha valahol mind tudjuk, hogy nem ez lesz a jó irány. Ez a kognitív torzítás a lehorgonyzás, amikor egyszerűen képtelenek vagyunk elengedni azt a bizonyos kiinduló gondolatot, és minden további ötletet annak fényében vizsgálunk. Így azután sem idő, sem energia nem marad már a továbblépésre, és valódi eredmények nélkül áll fel a csapat az asztaltól.
2.BEKATTAN A CSOPORTGONDOLKODÁS
Bármilyen meglepő, az ember alapvetően úgy van bekötve, hogy kerülje a konfliktusokat, és ha csak lehet, egyetértésben legyen a többiekkel. A szociálpszichológusok megfigyelései szerint csoporthelyzetekben pláne hajlamosak vagyunk az ilyesmire, és automatikusan elkezdjük alárendelni magunkat és gondolatainkat a közösség által elfogadott normáknak, csak hogy konszenzus legyen.
Ez a hatás még erősebb, ha (ahogyan az általában lenni szokott), a csapat egyik hangadója áll elő az első ötlettel, aki így rögtön az elején meghatározza az egész brainstorming meeting további menetét, akaratlanul is lezárva az utat a valóban jó megoldások elől.
3. PÁLMA ≠ KREATIVITÁS
A Harvard Business Review-ban megjelent kutatás szerint a nyomás a legrosszabb dolog, ami a kreatív gondolkodással történhet. Ha egy csapat időnyomásba kerül, a tagok sokkal kevésbé tudnak fókuszálni az előttük álló feladatra, és a figyelmük is könnyebben elterelődik. Nem csoda, hogy nem tudsz előjönni világmegváltó ötletekkel, ha fél szemmel az órát nézed, és azon szorongsz, hogy MOST KELL nagyot villantani.
A teljes képhez persze érdemes hozzátenni, hogy azért vannak olyan feladatok, amikor működik az időnyomás (határidő a legjobb múzsa ugye), de ez biztosan nem a csoportos brainstorming ülésekre vonatkozik.
JÓ, DE AKKOR MIT CSINÁLJUNK?
Nyugi, azért nem kell lemondani az összes brainstorming megbeszélést, de ha igazán kreatív ötleteket szeretnél a vállalkozásodba, néhány dolgon biztosan változtatni kell.
1.APRÓ LÉPÉSEKBEN HALADJATOK
Hacsak nem vagy Arkhimédész, ne nagyon várd azt a bizonyos Heuréka-pillanatot. A sorsfordító ötletek amúgy sem egy nap alatt születnek (elég csak Darwin evolúciós elméletére gondolni, amely saját, több évtizedes evolúcióval rendelkezik). A valóság ezzel szemben az, hogy zseniális ötletekben még a valódi zsenik sem bővelkednek – sokkal gyakoribb az, hogy a nagyszerű ötletek sok jó ötletből, hosszabb idő alatt állnak össze.
Bár szeretünk izzó, szent őrületként tekinteni rá, a kreativitás valahol inkább egy lineáris folyamat. Egy ötletből fakad egy új, de szorosan az előzőhöz tartozó gondolat, ami egy újabb megközelítést hoz magával, végül pedig ez a folyamatos egymásból építkezés forr össze egy új, valóban innovatív megoldásban.
2.LEGYEN BŐVEN IDŐ GONDOLKODNI
Ahogy láttuk, a nagy csapat + kis időkeret nem túl nyerő párosítás, ha kreatív ötletelésre kerül a sor. Építsetek ehelyett egy többlépcsős folyamatot, és kezdjétek kis csoportokban az agyalást. Vizsgálatok szerint akkor jönnek a legjobb megoldások, amikor 2-3 ember spontán egybegyűlik megvitatni egy problémát. Ilyen helyzetekben ugyanis nem kell szembenéznünk sem az idő-, sem pedig a csoportnyomással, és a szűkebb közeg miatt azok a kollégák is elő mernek állni ötleteikkel, akik amúgy nem szívesen küzdenek meg a szóért egy népesebb meetingen. Ezek a kisebb társulások később egyként vihetik ötletüket a nagyobb csapat elé, ez a biztonságérzet pedig jó táptalajt ad a kreatív gondolatoknak a folyamat további lépéseiben.
3. BESZÉLJETEK KÉPEKBEN
Ha még éppen csak formálódik benned egy komplex ötlet, azt nehéz egyből úgy átadni, hogy a többiek is pontosan megértsék (pláne, ha még benned sem tisztult le igazán). Ha viszont ezt kisebb lépésekre bontod, és összehasonlítod már létező dolgokkal vagy korábbi koncepciókkal, rögtön befogadhatóbbá válik. A magyarázatodban használj minél több képi elemet, hiszen az analógiák és metaforák “ablakán” a kollégák közvetlenebbül láthatnak bele a gondolataidba, és tovább inspirálódhatnak az ötletedből.
4. DOLGOZZATOK ELŐRE
Ahelyett, hogy közösen törnétek a fejeteket a tárgyalóban, és a nulláról próbálnátok létrehozni valamit, inkább mindenki készüljön fel előre, és hozza be a saját ötleteit. Így könnyebben meg lehet úszni az olyan gyakori hibákat, mint hogy az első, kevésbé erős koncepciókon rugóztok, és az egyéni nyomás is csökken, ha felkészülten érkezünk egy ilyen alkalomra. Az önállóan prezentált ötleteket utána vitassátok meg kisebb csoportokban, majd a már kicsit kiforrottabb, komplexebb elképzeléseket hozzátok vissza a csoport elé a további megvitatásra.
Igen, ez így valóban sokkal melósabbnak tűnik, mint megfelelő mennyiségű kávéval és rágcsával összezárni egy rakás gyanútlan embert a meetingszobában, de csak így van valódi értelme a dolognak. A brainstormingnak pont az lenne a lényege, hogy a legjobb és legkreatívabb megoldások szülessenek meg. Lehet, hogy a régi módszer nem működik, de ez nem jelenti azt, hogy néhány ügyes változtatással ne lehetne új életet lehelni az “agyviharzásba”.
