Sütik kezelése

Hogyan posztoljak úgy, hogy mások is meg akarják osztani?

Szerző: ,

Ugyan a likeokból és megosztásokból nem lehet megélni, de a brandépítésben bizony kőkemény szerepük van, ráadásul mi, akik foglalkozunk ezzel, lássuk be, kicsit presztizsként is éljük meg. Fontos visszaigazolás a követőktől, hogy mennyire aktívak, épp ezért mikor egy-egy poszt alatt kirívóan sok a megosztás, bizony a levegőbe csapunk néha.

A rossz hírünk az, hogy sajnálatosan nincsen csodaszer, varázslatos formula, amit követve biztosan hatalmas tömegeket érhetsz el és a megosztások számát is garantálja. Ez viszont jó hír is egyben, hiszen ha lenne ilyen recept, mindenki azt követné és szinte lehetetlen lenne megkülönböztetni magad.

Akárhogyis, a vírusosan terjedő tartalmak előállításának módja nem az, hogy kidobálod őket a hírfolyamba és vársz. Sokkal inkább van szó arról, hogy az egyes posztokat az adott felületekre szabod, így ösztönözve arra a közönséget, hogy meg akarják osztani. De egyáltalán miért érzünk késztetést ilyesmire?

Miért osztunk meg dolgokat?

Nos, természetesen elég sok minden befolyásolhatja a folyamatot. Lehet olyan hirtelen döntés, mint amikor ilyesmi jut eszedbe:

“Ez biztos tetszene a barátnőmnek, elküldöm neki”

de van egy csomó más tényező, amik már sokkal inkább pszichológiai töltetűek:

1. Érzelmek

Ezt talán magyarázni sem kell, hiszen éppen emiatt vezette be a Facebook is a reakciógombok használatát, de napjainkra bizony már nem csak a klasszikus érzelmekről beszélhetünk. Halmozottan igaz ez a megosztások esetén. Szomorú vagy vidám vagy? Oké, de ennél sokkal összetettebb a dolog.

Steve Rayson (Buzzsumo) a 2015-ös év legtöbbet megosztott tartalmát vizsgálta annak érdekében, hogy kiderítse, nem csak az ogre olyan réteges, mint a hagyma (bocsi), hanem bizony a social share akciók is. Szerinte ez a hét érzelem (illetve itt már inkább benyomásokról beszélhetünk) vezérel minket abban, hogy megosszunk valamit:

  • Szórakoztatóság – humor
  • Meglepődöttség – wow érzés
  • Szívmelengetőség – aw hatás
  • Szépség – akár irigységgel
  • Inspiráció – saját intelekktusunkat fitogtatva is
  • Figyelemfelkeltés – ezt neked is látnod kell
  • Megdöbbentés – sokk

untitled-design-38

Látható, hogy a hét tényezőből mindössze kettő negatív hangulatú, viszont ugyanilyen fontos megemlíteni, hogy mindegyik képes hatalmas reakciót kiváltani a szemlélőből (úgy a megosztóból, mint a befogadóból).

2. Vizuális hatások

A leggyakrabban megosztott content típusok között kiemelkedő helyet foglalnak el a toplisták, amik tele vannak vizualitással. Ezeket pontosan azért osztjuk meg, mert a fent felsorolt 7 emóció valamelyikét váltja ki belőlünk.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az ilyen típusú bejegyzések általában olyan örökérvényű tartalmak, amikre bármikor visszatérhetünk, így a szezonális vagy adott eseményhez kapcsolódó posztokkal ellentétben sokkal gazdaságosabb legyártani őket.

image02-tb-662x0

3. Közösséghez tartozás

Társas lényként, a legtöbben vágyunk arra, hogy tartozzunk valakikhez vagy részese legyünk valaminek. Bizonyára számodra is ismerősek az olyan lista vagy teszt típusú posztok, amik legggyakrabban így hangzanak:

  • 10 barát, amilyennel te is rendelkezel az életben
  • 5 pasi típus az életedből, akivel te is összefutottál

vagy

  • Dolgok, amiket csak a budapestiek értenek
  • 7 kínos szitu, amit csak belkezesek élnek át

Amennyiben téged nem érintenek ezek a dolgok, például nem vagy budapesti vagy nem a férfiak felé orientálódsz, rémesen bugyutának hathatnak, de ha éppenséggel pont balkezes vagy, szinte biztos, hogy osztottál már meg hasonlót… biztosan elolvastál legalább pár ilyet.

Miért van ez? Azért, mert szeretünk ott lenni a dolgok sűrűjében, szeretjük azt hinni, hogy valami nekünk, de még inkább rólunk szól. Ezekkel az egyszerű irományokkal könnyű azonosulni, biztosan találsz benne valamit, ami rád is igaz, és sok olyat, amivel nem értesz egyet. A szerzőnek pedig természetese teljesen mindegy, hogy azért osztod meg, mert egyetértesz vagy azért, mert kiakadtál rajta.

33675533_xxl

4. Idealizáció

Végül, a pszichológiai szempontból leginkább érdekes tényező: dolgokat bizony azért is osztunk meg, hogy magunkat jobb színben tüntessük fel. Ez lehet tudatalatti és teljesen tudatos cselekvés is, nem igazán számít, hiszen olyasmi ez, mint hogy régen, ha jó benyomást akart kelteni valaki, szép ruhát vett fel. Ugyanerről van szó manapság is, mindössze modern köntösben zajlik.

Ami viszont meglepő, az annak az aránya, hogy hány százalékban szól erről a közösségi média jelenlétünk. 2500 social media felhasználó szerint bizony nem kevesebb, mint 68%-ban osztunk meg valamit azért, hogy azzal lenyűgözzük a követőinket/barátainkat.

Gondolj csak bele: Facebookra és Instagramra csak olyan képek kerülnek ki, amin éppen a tengerparton ücsörgünk, koktélt szürcsölünk, bulizunk, tehát elképesztően népszerűek vagyunk, Twitteren csak a sziporkázó humorú vagy éppen költői mélységű gondolatokat tweeteljük, LinkedInen pedig csak olyan szakmai magaslatokban repkedünk, amit bármilyen vezérigazgató megirigyelne. Mi ez, ha nem olyan szerepek, amiket betölteni vágyunk.

Ennek taglalásáról viszont egész kötetek szólnak, úgyhogy nézzük inkább, hogyan formálhatod oszthatóvá a közösségi média tartalmaidat.

image03-tb-662x0

Készülj fel a megosztásokra!

Ahogy már említettük, a tartalmak oszthatóbbá tétele leginkább attól függ, hogy mennyire platform specifikusak és mennyire passzolnak a célcsoporthoz. Minden egyes posztodat persze lehetetlen annyi féle verzióban elkészíteni ahány social site létezik, de nincs is rá szükség. Miért? Leginkább azért, mert a célszegmensed valószínűleg kettőnél több felületen úgysem aktív (na jó, maximum hármon).

Végül adunk néhány konkrét tippet úgy általábam, amik segíthetnek abban, hogy többen megosszák a legyártott tartalmat.

Segíts magadon, segíts a közönségnek

Tedd a share gombot jól láthatóvá. Egyszerű, mégis meglepően kevesen gondolnak rá. Ez leginkább frontend kérdés, de egy talpraesett marketinges nyugodtan szóvá teheti, ha a például a blog felület nem szolgálja a social share célokat. Ne szégyelljétek alulra és felülre is elhelyezni ezeket a lehetőségeket, mert ha a headline alapján nem is, a cikk végére érve talán megjön az olvasó kedve. Az pedig ugye alap udvariasság, hogy a share funkiót ne neki kelljen keresgélnie.

Írj a megosztásokra érdemes főcímet. Tudtad, hogy az emberek 80%-a a főcím elolvasása után egyáltalán nem görget tovább? Ennek értelmében a tanulság nyilvánvalóan az, hogy a nagyon kapós headline bizony létfontosságú. Amennyiben van rá lehetőség, az A/B tesztelést is érdemes megfontolni.

Ajánld CTA-ban! A call to action ezekben az esetekben is működik. Szeretnéd, ha terjedne a posztod? Kérd meg a közönséget. Vannak természetesen témakörök, ahol ez nem fog működni, de egyes elemzések szerint akár 400%-os megosztás növekedést is el lehet érni az egyszerű felszólítással: “Tetszett? Oszd meg!”

Használd az Open Graphot! Amennyiben céges blogról vagy bármilyen, a weboldalról megosztott tartalmat terjesztenél a közösségi médiában, elengedhetetlen az OG megfelelő használata. Miért vesztegetnél el egy potenciális megosztót azért, mert mondjuk béna a linked vagy a Facebook egy teljesen irreleváns képet hív le a websiteról? Állíts be mindent és végül nem marad más, mint a megosztások learatása.

image07-tb-662x0

Sok mindenen múlhat az, hogy az emberek megosztják-e, amit végül megosztanak. Lehet ez amiatt, hogy érzelmeket szeretnének generálni, tartoznának egy közösséghez, szeretnék magukat jó fényben feltüntetni vagy éppen csak gyönyörködtetni másokat. A végeredményt tekintve mindegy, a kellemetlenség viszont az, hogy úgysem tudod teljesen befolyásolni a döntésüket. A jó hír pedig az, hogy azért sokat tehetsz érte.

Tetszett a cikk? Ha igen, oszd meg másokkal is!

The Psychology of Social Sharing


Ajánlott bejegyzések

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.