Így készülj fel a GDPR-ra 12 lépésben

Közeleg a GDPR, de szinte senki sem tudja mit kell tennie pontosan. A NAIH információi alapján itt a segítség, hogy elkerüld a későbbi bírságot!
1. Erősítsd a tudatosságot!
Biztosítsd a cégen belüli szakmai felkészültséget az új jogszabálynak való megfeleléshez. Azt ugye magyaráznunk sem kell, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos döntések meghozójának mindenképp 100%-osan tisztában kell lennie a jogszabállyal és a lehetséges eszközökkel?! Amennyiben nincs ilyen a cégnél, érdemes tanácsadóhoz fordulni vagy képzésre küldeni a lehetséges kollégákat.2. Tarts felülvizsgálatot!
Tekintsd át az adatkezelés célját, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés koncepcióját. Minden alkalommal kövesd és rögzítsd az adatok sorsát, azok változásait. Ez nagyon fontos, hiszen az elszámoltathatóság elvével biztosítani tudod a jogszerű adatkezelést.3. Tájékoztass megfelelően!
Az adatkezelésnek minden esetben az érintett hozzájárulásán kell alapulnia, nagyon fontos viszont, hogy kétség esetén minden esetben az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy a művelethez az érintett hozzájárult!Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a nyilvánosságnak vagy az érintettnek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető legyen, valamint hogy azt világos és közérthető nyelven fogalmazzák meg, illetve szükség esetén vizuálisan is megjelenítsék. Megköveteli továbbá, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. A tájékoztatáshoz való jog előzetesen, az adatkezelés során, egészen annak megszűnéséig megilleti az érintettet!
4. Tartsd be az érintett jogait!
A GDPR rendelet alapján az érintettek főbb jogai a következők:- a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés
- azok helyesbítése
- törlése („az elfeledtetéshez való jog”)
- kezelésének korlátozása
- a profilalkotás és az automatizált adatkezelésen elleni tiltakozás
- az adathordozhatósághoz való jog
5. Különös tekintettel a hozzáférési jogra!
A GDPR szabályai szerint az adatkezelő késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül köteles tájékoztatni az érintettet. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. Ezt a folyamatot segítheti egy olyan biztonságos online rendszer üzemeltetése, amin keresztül az érintett könnyen és gyorsan hozzáférhet a számára szükséges információkhoz.6. Biztosítsd az információs önrendelkezési jog érvényesülését!
Fordíts figyelmet arra, hogy a törléshez való jog alapján az érintett kérésére az adatait köteles vagy késedelem nélkül törölni, amennyiben az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulást.7. Vizsgáld meg a hozzájárulás feltételeit!
A hozzájárulás kizárólag akkor tekinthető jog szerint elfogadhatónak, ha mindhárom tartalmi követelményt:- az önkéntességet,
- a határozottságot (egyértelműség)
- és a tájékozottságot is teljesíti.
Tehát például, ha a "Szeretnék hírlevelet kapni" checkbox eleve ki van pipálva, az nem felel meg a GDPR szabályának, a boxot a usernek kell kipipálnia!
8. Figyelj a gyerekek jogaira!
Az új szabályok értelmében a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte. A hozzájárulás tekintetében a tagállamok 13. életévnél nem alacsonyabb életkort is megállapíthatnak.9. Jelentsd be az adatvédelmi incidenseket!
A GDPR értelmében személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság (itthon a NAIH) felé. Az adatkezelő köteles indokolatlan késedelem nélkül – ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott – bejelenteni a gondot a felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Az adatbiztonsági incidensek bejelentésének kötelezettsége indokolt és nem jelent aránytalan terhet az adatkezelőkre nézve.Például: Ha az egyik adatfeldolgozásra jogosult személy elveszíti az irattár kulcsát, így az adatok veszélybe kerülnek, de azt jelentette a felettesnek és a személyes információk védelmében zárcsere zajlott, akkor nem kell a NAIH felé jelezni az incidenst!
10. Ne kockáztass!
Az új szabályok értelmében, bizonyos esetekben az adatkezelőnek adatvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatni. Ez ugyan magában rejti az adminisztratív terhek növekedését, azonban az összeg biztosan kisebb a későbbi, esetleges szankciónál. Ha a hatásvizsgálat szerint az adatkezelési műveletek olyan magas kockázattal járnak, amelyet az adatkezelő nem képes a rendelkezésre álló technológia és a végrehajtási költségek szempontjából is megfelelő intézkedésekkel mérsékelni, az adatkezelést megelőzően konzultálni kell a felügyeleti hatósággal. Magas kockázatú adatkezelési műveletről beszélhetünk- nagyszámú érintett;
- nagy mennyiségű személyes adat;
- kiszolgáltatott személyek, pl. gyermekek adatainak kezelése;
- profilalkotás;
- viselkedés vagy mozgás követése;
- különleges adatok kezelése esetén.